Ennyien látták a blogom :)))))

2009. május 10., vasárnap

Aranyos


Egy fél éves első levele a világnak ....


Sziasztok!
Gondoltam most, hogy eltelt életem első fél éve, én is leülök ez elé az izé elé. Anyánál ezzel komoly elvonási tüneteket okozok.
Magamról pár szóban:
Megvallom őszintén, nagyon aggaszt állapotom, mivel nagyon úgy érzem: öregszem
Egyre aggódva szemlélem a számhoz közelebb eső, kiálló izéket, amin óriási hurkák nőttek, és a kicsit messzebb kalimpáló nyúlványokat, amik napról napra hosszabbak. Ennek egy előnyét látom, tökéletesen beleillenek a számba. A hordozójárművemből kilógok, sőt, egyenesen kinőttem, ezért már csak ücsörögni lehet benne. Nem tudom, hogy meddig fokozható még ez az állapot, remélem nem leszek olyan melák mint Anya és Apa!
Ha már szóba kerültek: Ők képzik az én saját személyi udvartartásomat. Kicsit körülményesek, de személyzetnek megfelelnek.
Egyikőjük, a magas, mélyhangú ritkábban áll rendelkezésemre, de vele sokkal könnyebb dolgom van. Na, rajta nagyon sokat röhögök, megállás nélkül hülyeségeket beszél, idióta pofákat vág. Persze erre nekem még jobban nevetnem kell rajta, miközben azt gondolom magamban: szegény hülye. Ő persze mosolyom láttán még jobban
bevadul. Azt hiszem, Őt máris kenyérre kenhetem.
A másik, a töpszli, leharcolt már keményebb dió. Mivel mindig körülöttem sertepertél, néha az idegeimre megy. Mindig mást csinál, mint amit kellene, ezért igen sokat veszekszem vele. Ilyenkor néha megsértődik és elvonul. Különben javára váljon, hogy mindig kéznél van, sok nyálas cuppanosat nyom a fejemre és ha szorult helyzetbe kerülök, számíthatok rá, hogy hasra fordít, kihúzza a lábam, kezem, fejem stb. És belémnyom néhány kanál nyúlós, íztelen iszonyatot. Itt jegyzem meg, hogy amint tehetem feljelentem őket éheztetés vádjával. Két pofával nyelik a rántott húst, nekem meg tolják az arcomba a pépeket. Normálisak ezek?
Aztán van néhány ideiglenes, kisegítő alkalmazottam, ritkán tűnnek fel, na de akkor Apát is túlszárnyalják gyermekdedségben. Néha komolyan aggódom értük, ha én netán nem leszek ( fent említett aggodalmaim végett, méretváltozás, fura hangok a torkomból stb), ki figyel majd rájuk?

Búcsúzóul leírom egy napomat:

05 : 45 - Valami nem stimmel: leltárhiány Először is hiányzik egy ujj a számból, egy takaró a pocakomról és egy alkalmazott, aki ezeket a helyére igazítja. Egyes fokozatú nyöszörgésem hamar eredményes.
O6 : 30 - Egy ideje űr támadt a hasamban, a gatyám pedig aggasztóan nehéz és nedves. Egyes fokozat: karikásszemű kisebbik példány. Jó munkát végzett, de dolga végeztével le akar passzolni az ágyba.
O7 : 30 - Vége az éjszakának, ágyamnál sorakozó! Mélyhangú megpróbálkozik egy gyenge mesével, miszerint követ törni megy. Persze, nyakkendőben. Ez teljesen hülyének néz.
Gyors ruhaválogatás, Anyának sikerül kiválasztania a legrondábbat.
O9 : 00 - Hajtóvadászat a kiságyban néhány kacsa, egér és mackó után.
10 : 00 - Iszonyat banánpép, mindenkire jut belőle
10 : 30 - Röpke séta, borzalmas enyelgés az idióta szomszéd nénivel
12 : 30 - Anya bugyuta dolgokat pakol a kezembe, én ezeket eldobom, ő visszaadja, én eldobom stb.
13 : 00 - Tűrhető ebéd, kimosakodás és alvás ( ez a nő mennyire tud ennek örülni)
16 : 00 - kaja, majd hintázás a parkban. No, ez nagyon klassz, csak anya mindig idő előtt kap ki.
17 : 00 - uzsi Ezt edd meg te, anya!!!
18 : 00 - Apa teljes bevetése, ilyenkor alkalmazom az egyeduralkodás eszközeit. Ő nagyon jó táptalaj. Végül végérvényesen elvesztem a türelmemet.
19 : 00 - Na, a nap fénypontja: Fürdés. Apa kitesz magáért, én pedig mindent elkövetek azért, hogy tokától bokáig ő is részesülhessen a vízből.
19 : 45 - vacsora, nyöszi, ujj, maci, jó éjszakát

Na, abbafejezem, mert Anya nyűgös a gép miatt


1 megjegyzés:

Maya írta...

Nagyon aranyos, látom magam előtt a kis manót :-)